Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ai: Az üldözött 5. fejezet

2011.09.15

5. Váratlan vendég(ek)

 

Lucifer elégedetten forgolódott a tükör előtt.

-       Nagyuram, hoztam egy kis szőlőt – állt meg az ajtóban Caieda, a démonnő, jelenlegi szeretője. – Készül valahova? – kérdezte, amikor meglátta Lucifer öltözékét.

Az egykori angyal megigazította köpenyének esését, és fésűvel még egyszer végigfutott a haján.

-       Szórakozom egy kicsit – felelte derűsen.

-       Önnel tarthatok? – reménykedett Caieda.

Lucifer a tükrön keresztül rábámult.

-       Nem.

-       Nagyuram, kérem…

Lucifer ajka lebiggyedt.

-       Most nincs kedvem hozzád, Caieda! – morogta unottan. – Menj, majd hívatlak, ha látni akarlak!

Caieda szeme megvillant, de uralkodott magán, és meghajolt Lucifer előtt.

-       Ahogy parancsolod, nagyuram!

Lucifer hosszan nézett utána, tekintete tűnődő volt.

-       Nagyúr, az angyalok vannak itt! – nyitott be hozzá egy ördög.

Lucifer bosszúsan rárivallt.

-       Mondd meg nekik, hogy Poklon kívül vagyok! – Egy halk sóhajjal köddé vált.

 

Yuiko nagyon szégyellte magát. Jouji elmondott neki mindent, a kést és a csoki papírokat is beleértve, és a lánynak rá kellett jönnie, hogy elhamarkodottan ítélt a férfi felett.

Már éppen a lányok szobája felé indult, hogy megszabadítsa a férfit a kényszerű babázástól, amikor csöngettek.

-       Majd én kinyitom! – kiáltotta az emeletre, és az ajtóhoz baktatott. Kitárta… és tátva maradt a szája.

Magas, törékeny alkatú férfi állt vele szemben. Hosszú, hollófekete haját feltűzve viselte. Tekintete sötét volt és mosolygós. Fekete ruhát viselt, amit ezüstszegélyek, csatok és ékes gombok díszítettek. Ha Jian jóképű volt, akkor ez a férfi egyenesen gyönyörű.

-       Jó estét kívánok! – hajolt meg enyhén a férfi. – Jiant keresem.

-       Ki az ördög maga? – csúszott ki Yuiko száján.

A férfi kuncogott.

- Az Ördög.

Yuiko kapcsolt.

-       Á, maga Jian főnöke! Mindjárt szólok neki! – lelkesedett, és becsapta a férfi orra előtt az ajtót.

-       Én szó szerint értettem – motyogta megszeppenve a férfi, de nem volt ott senki, aki hallotta volna.

Yuiko felrohant az emeletre.

-       Jian, itt van… itt van! – rontott a gyerekszobába.

Jian szenvedve pislantott fel a babák halmaza mögül.

-       Ki van itt? – értetlenkedett.

-       A főnököd – ragadta meg Yuiko és rángatni kezdte. – Tudod, a bunkó!

Jian megtorpant.

-       Lucifer? – csodálkozott.

-       Ha így hívják? – vont vállat a lány, aztán kapcsolt. – Lucifert mondtál? – visított fel.

-       Igen – pislantott a férfi, és várta a hatást.

Yuiko keze enyhén megremegett.

-       Lucifer úgy, mint a bukott főangyal, az Ördög, a Sátán, a Pokol Ura?

Jian szelíden rámosolygott.

-       Igen.

-       Ki vagy te? – sikoltott fel Yuiko, és két lépést hátrált.

A kislányok értetlenkedve nézték, és Jouji is átnézett a szomszédból.

-       A helyettesem – válaszolt egy ártatlan hang Jouji háta mögül.

-       Magát az ajtó előtt hagytam! – mutatott rá vádlóan Yuiko.

-       Udvariatlanság mutogatni! – feddte meg a férfi, majd durcásan hozzátette. – Utálok várni, unatkoztam!

-       Az ajtó… az ajtó…

-       Minek nekem ajtó? – töprengett el a férfi. – Hiszen egyszerűen átsétálok rajta.

Yuiko nagyon nyelt.

-       Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben… - kezdte remegő hangon, de Lucifer leintette.

-       Szerintem most nem ér rá. Az esti teája szent és sérthetetlen.

-       Jian, azonnal dobd ki! – visított fel tehetetlenül a lány.

Lucifer szomorúan nézett.

-       Muszáj? Olyan régen nem láttam Jiant.

-       Kifelé! – ordított rá Yuiko haragosan. – Ez egy tisztességes ház, itt nincs helye a Sátánnak!

-       De persze Jian maradhat… - húzta el a száját Lucifer.

Yuiko erre nem tudott mit felelni. Jiannak megígérte, hogy addig maradhat, ameddig akar. Nem dobhatja ki!

-       Ő… ő… - dadogta.

Lucifer kuncogott.

-       Ő a helyettesem – ismételte derűsen.

-       Az lehetetlen! Jian nem olyan… - Yuiko elhallgatott, mert Jian a vállára tette a kezét.

-       Elég Yuiko! – mondta komolyan, majd Luciferhez fordult, és térdre borult. – Nagyuram!

Lucifer erre úgy ölelte magához, mintha az öccse lenne.

-       Olyan uncsi volt nélküled! – dohogta. – Úgy elbújtál, hogy alig találtalak meg! Gabriel és Michael is egyfolytában engem macerál, elegem van belőlük! Caieda is nyaggat, mert kevés időt töltök vele! És akkor még ott van az a rengeteg papírmunka is! – Hatalmas könnyek ragyogtak a szemében, és ott hüppögött Jian vállán, aki gyengéden veregette a vállát.

Yuiko egyik lábáról a másikra állt.

-       Biztos, hogy nem nyelvbotlás volt? – kíváncsiskodott. – Ez az alak nem lehet Lucifer! – hitetlenkedett.

-       Ki az a Lucifer? – kérdezte Kurumi.

-       A bácsi – mutatott a Jian által vigasztalt vendégre Kumiko.

-       Azt tudom, de miért fél tőle Yuiko?

-       Ő az Ördög – válaszolta Jouji nyugodtan. – Tudod, Kurumi, a patás, szarvakkal és villás farokkal.

Kurumi a férfit nézte.

-       Neki nincsenek is szarvai - mutatott rá a hiányosságra.

Lucifer duzzogva átnézett Jian válla felett.

-       No és? Attól még lehetek a Sátán! Nem fogom elcsúfítani a szépségemet két hülye szarvval.

Jian meghúzta a haját.

-       Befejezted a panaszkodást? – érdeklődött.

Lucifer szipogva felállt.

-       Nem érted a problémáimat! – vádolta meg a férfit.

Jian az égre emelte tekintetét.

-       Mostanában több gondom adódott a főzéssel, mint a Pokol ügyeivel – védekezett.

-       Persze, mert amíg én a te bőrödet mentegetem odalent, addig te egész jól elszórakozol idefent! – mérgelődött Lucifer.

-       Nem igaz! – háborgott Jian. – Keményen dolgoztam!

-       Igazán? – gyanakodott Lucifer.

-       Igen – bólogatott Jian, és az ujján számolni kezdett. – Elsőként megkísértettem egy apácát. Utána segí… szóval leszedtem egy labdát, hogy Jouji tudja mivel bosszantani a nővérét – javította ki magát Jian.

Lucifer kételkedett.

-       Aha…

-       Harmadikként segí… - Jian elakadt, gyorsan máshogy folytatta. - … meghallgattam egy öreget, aki felbérelt pár fickó kiiktatására.

Lucifer gyanakodva összevont a szemöldökét.

-       Aha…

-       Negyedikként kiiktattam a fickókat. Ötödikként bűnös kéjelgést követtem el, majd elvettem egy lány ártatlanságát. Hetedikként megkísértettem egy második apácát…

-       Nem, elég! Ne is folytasd! – tiltakozott Lucifer, és megbökte Jian mellkasát. – Engem akarsz átverni?

Jian lehajtotta a fejét.

-       Á, dehogy! – mondta ártatlanul.

Lucifer a fejét csóválta. Kurumi ekkor megrángatta a kezét.

-       Megmutatod a farkadat?

Lucifer szája tátva maradt a döbbenettől, aztán elégedett mosollyal felkapta a kislányt.

-       Nocsak, Jian mégis csinált valamit idefent!

Yuiko arca égett a szégyentől, Jian mélyen lehajtotta a fejét, úgy röhögött, Kumiko értetlenül szorongatta a babáját, Jouji pedig nagyot ásított.

-       Ne örülj annyira! – dünnyögte. – A villás farkadra kíváncsi.

Lucifer kis híján elhajította a kislányt felháborodásában.

-       Mimre? – sikoltotta.

Yuiko megbökte Jian karját.

-       Teljesen biztos vagy benne, hogy ez az ütődött a Sátán? – mutatott a sértődötten toporzékoló Luciferre, aki éppen Kuruminak bizonygatta, hogy neki nincs és nem is volt soha villás farka.

Jian szinte szeretettel mérte végig a férfit.

-       Igen.

Yuiko felsóhajtott.

-       Tutira hallucinálok. Mi jöhet még?

-       Az angyalok – állította Jouji sztoikus nyugalommal.

-       Brrr – borzongott össze egyszerre Lucifer és Jian. – Bármit, csak őket ne!

Valaki odalent megnyomta a csengőt.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Yurimának

(Amano Ai, 2011.09.29 16:50)

Valóban megunhatatlan, nekem is ez a kedvencem:DD A patás-szarvas rész... saját mű, mégis szét tudom vigyorogni rajta az arcom:P

Hát igen...

(Yurima, 2011.09.21 15:09)

Ez a fejezet meg unhatatlan. Imádom. Luke apszolute kedvenc. Imádom. Ez eszméletlen. Akárhányszor olvasom el egyre jobb és jobb.